Két év Fomalhauton

Lux Gábor

2009. január 18.-án harmadik évébe lépett a Fomalhaut-kampányunk; nem az első a Kard és Mágia történetében, hiszen a rendszert először a Wilderlands of High Fantasy vidékein játszódó mesékre dolgoztam ki, de mindenképpen a leghosszabb: az első játékülést 2007. január 13.-án tartottuk meg. Azóta 32 alkalommal találkoztunk; ritkábban, mint igazán jó lett volna, de ezt tette lehetővé az egyre több munka meg a Pécs és Budapest közötti 240 km távolság. Ami itt következik, rövid „ünnepi” összefoglaló és visszatekintés: helyszínkeről, játékosokról, karakterekről és mondásaikról.

A játékosok:
Ács Gábor (Uwallah)
Bagdi Zsolt (Badi)
Faragó Kálmán (Premier)
Fehér László (Marvin)
Hartyándi Mátyás (Urban) (Ösztöndíjjal Kínában)
Izápy Gábor (Orastes)
L’Auné György (Narzugon)
Szabó Tamás (Szabtom) (Immár Krakkóban)

Fomalhaut
A karakterek (csatlakozási sorrendben):
Kerecsen, a nomád íjász (Uwallah, 2007. I. 13. – 2008. II. 9.): Yol, a nyálkaisten rejtélyes követője, aki sötét természetét egészen bukásáig titokban tartotta (még a játékosok elől is!). Végül Khosura földalatti alvárosában érte a halál egy kőgólem képében; kutyáját, Likvidátort is mellette temették el társai – miután persze az ebet, khm, elaltatták, Kerecsent pedig megszabadították értékeitől. Kerecsen számos új követőt szerzett Yol hitének.
Lageusz (Orastes, 2007. I. 13. – 2007. II. ?): szitáron játszó hedonista semmirekellő. Vesztét a második játékülésen egy bátran megtámadott (és véletlen találkozásként érkező) baziliszkusz okozta.
Diaschecht (Premier, 2007. I. 13. – 2007. III. 24.): kalóz; anyagiassága és néha nehéz természete miatt sok konfliktus volt közötte és a csapat között. Végül Paracollal, a barbárral vívott összecsapásban húzta a rövidebbet – igaz, Paracol rögvest követte az árnyékvilágra.
Licar del’ Avellosz (Marvin, 2007. I. 13. –): a dekadens és ármánykodásért élő birodalmi nép jóindulatúbb képviselője, az eredeti csapat immár egyetlen túlélője (harmadikról nyolcadik szintig fejlődött). Licar a problémák békés megoldásának híve; célja a birodalmi civilizáció renoméjának helyreállítása és a birtokában található ősrégi könyv titkainak megfejtése. Már kétszer is közel került a megoldáshoz, de először egy város pusztulása, másodszor pedig egyik társának balfogása (aki egy rosszul megfogalmazott mágikus paranccsal egy távoli szigetre küldte az egész kalandozócsapatot) miatt minduntalan meghiúsultak a várakozásai.
Kher’tar (Szabtom, 2007. I. 13. – 2007. VIII. 25.): fiatal, Fomalhaut világán idealizmusával kitűnő varázsló. Kher’tar időnként a józan észre apellálva, időnként pedig fenyegetéssel sokat tett a csapat békéjének megőrzéséért, a háttérből adott ötletekkel pedig megmaradásáért. Végül egy különös tanítómester nyomába szegődve útjai elváltak a többiektől.
Paracol (Narzugon, 2007. II. ? – 2007. III. 24.): Paracol, az erőszakos és kegyetlen északi barbár Uthummaosz isten szolgájaként csatlakozott a csapathoz. A konfliktus elkerülhetetlen volt: gyilkos természete miatt hamarosan több kemény vitába keveredett, de ha ez nem vezet kenyértöréshez, akkor istene kilétének kitudódása ahhoz vezetett volna (a csapat már az első kalandban kellemetlen élményeket szerzett Uthummaosz híveivel kapcsolatban). Paracol Diaschechttel folytatott párbajban esett el; a gyilkos csapás az övé volt, de Kerecsen ezután a békesség kedvéért őt is lenyilazta. Ehhez hasonló eset a továbbiakban nem történt.
Beriszto Akelisz (Orastes, 2007. III. 3. – 2008. XI. 23.): a denevéristen papja – aki valamennyit a tolvajmesterséghez is konyított – hórihorgas, kopasz, nem túl megnyerő figura volt. Társai soha nem tudták, mit forgat a fejében és milyen értékeket titkol el előlük (Harmonosszal ezért sokszor nem jött ki jól). Mindazonáltal Beriszto stabil tagja volt a kalandozócsapatnak, és a kampány mércéjével egész tisztes vagyont harácsolt össze. Halálának oka a túlzott önbizalom: egy sziget romvárosa alatt elszabadított egy ősi, formátlan félistent, és abban bízott, hogy lézerfegyverével legyőzi a szőrös, masszaszerű rettenetet. Ebben majdnem igaza is lett, de a munkát már Licarnak és Gwyddionnak kellett befejeznie; Beriszto és kincsei emésztőnedvek áldozatává váltak.
Gorulga Heimdul (Narzugon, 2007. IV. 7. – 2007. VIII. 4.): Paracol utódja, a tébolyult Büthosz isten egy távoli vidékekről származó híve. Egy sivatagi démon káprázatból épített világában lelte a halálát.
Harmonosz, Karttekeza követője (Premier, 2007. IV. 7. – 2007. XII. 8.): illuzionista képességekkel is rendelkező, inkább óvatosságára és eszére mint fizikai erejére hagyatkozó harcos, istene hű szolgája. Harmonosz gyorsan emelkedett istene szemében (és az egyéni bónusz TP-k megszerzésében is nagyon jól teljesített), de pályája váratlan véget ért: vesztét egy robbanó rúnák varázslatnak köszönhette Khosura alvárosában.
Ommeszten (NJK, 2007. V. 12. – 2007. VIII. 4.): Ommesztennel a karakterek Exillion, egy föld mélyén, mesterséges nap alatt élő technokrata diktatúra törmelékkel teli pusztaságában találkoztak, ahol a főnökök (az elnyomó botos urakat szolgáló rohamosztagosok) rétegéhez tartozott. Ommesztent egy személyi bűbáj, majd később a felelősségrevonástól való félelem állította a társaság mellé. Bár hite dogmái azt diktálták, hogy az Exillionon kívüli világ démonok uralta kietlen pusztaság, követte a csapatot az ismeretlenbe. A megnyitott mágikus átjáró egy kietlen pusztaságba vezetett, ahol Ommeszten hamarosan egy sivatagi démon illúziói áldozatául esett.
Ratomil, a bitang (Badi, 2007. VIII. 25. – 2007. VIII. 25.): csekély szerencsével megáldott szerencsevadász. Ratomil egy sivatagi erődben lépett a kalandozók közé, majd egy balul zárult leányszöktetésben lelte vesztét: első csatájában gyenge illúziószörnyek támadtak rá, megnyerték a kezdeményezést, és rendkívül szerencsés dobásokkal megölték Ratomilt, mielőtt az bármihez kezdhetett volna.
Filangor (Badi, 2007. IX. 8. – 2008. II. 23.): Ratomil utódja Filangor, a harcos volt. Khosura rettegett földalatti börtönében, a Jajgatás vermeiben csapódott a társasághoz, és mind a szökésnél, mind később megbízható, bár csöndes és visszahúzódó társnak bizonyult. Filangor élete a sors furcsa fintoraként mégis Khosura alatt ért véget, méghozzá pont azelőtt, hogy a társaság elhagyta volna a bűnös sivatagi várost. Pantózár papkirály legfőbb bizalmasa, a fondorlatos Anvin Ishambarg tűzpajzsa vált végzetévé.
Aszkülosz (Urban, 2007. XI. 24. – 2008. VI. 7.): jóképű, fiatal tolvaj, puszta haszonlesésből állt be kalandozni. Aszkülosz fiús külseje egy meghökkentően anyagias, a holtak iránti természetellenes vonzerővel megáldott személyiséget takartak. Aszkülosz ugyanakkor kiváló volt a földalatti labirintusok felderítésében; ebben csak Harmonosz és Gwyddion előzte meg. Aszkülosz egy kisebb kikötővárosban búcsút intett társainak és messzi vidékek felé vette az útját.
Gwyddion (Premier, 2007. XII. 27. –): Harmonoszhoz hasonlóan találékony, de fizikailag erősebb és néha sötétebb gondolatokat forgató harcos. Khosura urainak tett szolgálataiért egy jelentős varázsszer, egy +1-es lemezvért és egy varázsfegyver, Tyr Wulos kardja ütötte a markát. Utóbb elkezdett érdeklődni a tengerészmesterség iránt és kitanulta a hajózás egyes fortélyait. Tervei nem merülnek ki a kalandozásban: birodalomalapításban vagy rendkívüli hatalom megszerzésében gondolkodik.
Tyraxusz Tharg (Uwallah, 2008. II. 23. –): a kopott köpenyű glourmi nemes ősei üres palotáját elhagyva választotta a vándoréletet, méghozzá egy mágikus bűbájjal szerzett testőr, a barna bőrű, mogorva Xulunder Khám társaságában, aki számos kényelmi eszközt (köztük egy kényelmes selyemsátrat) cipel ura kedvéért. Újabban inkább csak követi a csapatot, és a vándorélet utáni visszavonuláson gondolkodik.
Harumal (Badi, 2008. III. 8.): a titokzatos fegyverforgató hol a csapattal, hol őket követve vett részt a kalandokban; Famful városában állt közéjük, de nem sokkal később útjai idegen tájakra vitték, s eltűnt a többiek látóköréből.
Zaxtarosz Koernoi (Orastes, 2009. I. 18. –): titokzatos, de vélhetően nem sok jóban sántikáló hajótörött, aki első kalandját rendkívüli szerencsével élte túl, és egy nagyhatalmú vámpír mentális béklyója alól kiszabadulva végül annak legyőzőjévé is vált. Ki tudja, mit tartogat számára a jövő…

A helyszínek:
Pentasztadión és Glourm, a partvidék városai, ahol a karakterek megakadályoztak egy megalomán tervet a város fölötti hatalom megszerzéséért, majd gyanús üzelmekbe keveredve menekülniük kellett. A dekadens Glourm falai között sor került a Tengerdémon templomának kifosztására és egy illuzionista házának földerítésére, de a karakterek értékes információkat is szereztek a néma őrök vigyázta könyvtárakban és a homállyal fedett, éjszaka élő piacokon… (5 alkalom)
Exillion, mesterséges nappal megvilágított vidék, ahová ismeretlen erők röpítették a csapatot, és ahol Szisztema Tartarobászisz, egy szigorú és rejtélyes isten képviselői teljhatalmú urak. (3 alkalom)
Regulátor sivataga: egy kietlen pusztaság, ahol degenerált szörny-emberek élnek régi romok között, és szellemek ígéretei csábítják pusztulásba az utazókat. Kőbendő erődjéhez érve hőseink lányszöktetésre adták a fejüket, de maguk kerültek rabságba. (3 alkalom)
Khosura, a bűnös sivatagi város, s négy misztérium központja. A karaktereket a Jajgatás vermeibe vetette a város zsarnokának főembere; a rettegett börtönből kitörve és egy különös szövetséges segítségével beteljesedett a bosszú műve, bár az érte fizetett ár magas, az eredmény pedig talán váratlan és kiábrándító volt… (7 alkalom)
A Völgy: közjáték a khosurai kalandozásban; az örök éjszaka világa, ahol degenerált ősemberek élnek egy rég elpusztult kultúra romjainak árnyékában, és ahol a félisteni Szergiusz ideáljai a pusztulás után sem szűntek meg érvényesülni. (2 alkalom)
Famful: egy város, ahol mindenki egyenlő; és pár ember, akik a jelen realitásai elől egy hősi múlt ígéretébe menekülnek. (3 alkalom)
Argyrus erőd, kis kikötőváros a hegyek árnyékában; ármány és kapzsiság otthona. (3 alkalom)
A vízitündérek szigete: egy új uralkodó erős hadsereget ígért Gwyddionnak, s a nyomok egy elhagyatott szigetre, majd az ezen túl elterülő idegen világba vezettek. (2 alkalom)
A Smaragdszín Idolok tengere, egy sokszínű és veszedelmes szigetvilág. Gwydiont és társait Beriszto tévedése röpítette egy kietlen szigetre. A sziklás szigetről megszabadulva elzárkózó civilizációk, a régi múlt szörnyei és más furcsaságok várnak még hőseinkre… (4 alkalom)

Idézhető idézetek:
Diaschecht: „Van egy 10 láb hosszú farudam.”
Kerecsen: „Ezt eddig nem láttuk, hol rejtetted el?”
Diaschecht: „Ne akarjátok tudni.”

Mesélő érzékelteti, hogy Glourm milyen excentrikus hely: „…és olyan szálfegyvereket használnak, hogy az még a szabálykönyvben sem szerepel!”

Egy karakter: „Még nem kértem a részem a nyílvesszőkből.”
Kerecsen, nyílvesszőkkel a kezében: „Lehet, hogy megkapod…”

Paracol és Diaschecht párvidala után; mindkét karakter halott.
Kher’tar: „Én azt mondom, hogy a holtakat ne bolygassuk… ellentétben a felszerelésükkel!”
Beriszto: „Szerintem csak dobjuk be őket a többi hulla mellé.”
Kerecsen: „Igen, ez megfelelő temetkezési szertartás.”

Mesélő, egy új karakterről: „…és mellette kopasz, láncingbe öltözött, alacsony de annál magasabb fickó áll…”

Licar, Berisztónak: „Még szerencse, hogy te mindig önzetlenül szoktad körbenyalni a denevéredet.”

Kher’tar: „Elnyomok egy varázslövedéket.”
Mesélő: „Elnyomsz egy… sikolyt és menekülsz.”

A csapat a Jajgatás vermeiben, Khosura börtönében új játékos karakterrel, Filangorral találkozik. Licaron láthatatlanság varázslat.
Licar: „Nekem van egy ilyen születési hibám, hogy nem látszom.”
Kerecsen: „Te vagy Filangor? Felírjam a neved, van értelme?”

Nem sokkal később, Ong, a vermeket uraló szadista gladiátor váratlan elhunyta után.
Licar, lelkesen: „Hurrá! Mi vagyunk a Szenvedés vermeinek urai!”

Mesélő, egy városi házról: „Ez, kérem, egy giccses picsapalota.”

Licar gyászbeszédet mond Harmonoszról: „Birodalmi volt, és ez több mint amit a legtöbb ember elmondhat magáról.”

Kerecsen életét veszti egy kőgólemmel folytatott küzdelemben.
Gwyddion: „Tiszteletteljesen megszabadítom az értékeitől.”
Licar: „Nomád volt, és a nomádok lósírban nyugszanak.”
Beriszto: „Lósír – az olyan, mint ez a verem itt. Tehát akkor bedobjuk a verembe, rálocsolunk egy kis olajat, és meggyújtjuk.”
Aszkülosz: „Beriszto is igazán utánaeshetne…”

Licar végre összehozza a Harmonosz tiszteletére rendezett búcsúlakomát. A helyszín Khosura legdrágább helye, a Bronzkolosszus szeráj; a sós tóra néző kilátás, diszkréten iszogató egyéb vendégek, közöttük nyilvánvalóan az Uthummaosz-hívő városvezetés titkosügynökei is.
Licar: „… Ymmu? Egy lecsúszott, szamárfejű istenség volt.”
Aszkülosz: „És Uthummaosz?”
Tyraxusz Tharg, új karakter: „A legrosszabbak között van.”
Aszkülosz: „Ezt… nem kellett volna.”

Famful városa immár a múlté.
Licar: „Háááát, na ez a Famful most már kétszeresen alternatív világ.”

A Vízitündérek szigetén:
Licar: „A hegy csúcsán egyértelműen csúcsragadozó él.”
Nem sokkal később: „Egy ilyen kegyetlen világon nincsenek is tündérek, ez eufémia volt.”
Majd pedig: „Te egy ostoba vehikuluma vagy az isteni akaratnak. Na gyerünk, gyógyítani.”

Beriszto játékosát távollétében a mesélő irányítja.
Tyraxusz Tharg: „Még hasznát is vesszük, amíg nincs itt a játékosa.”

Beriszto: „Utálom a tengert!”
Gwyddion: „Mi is utálunk valamit: téged.

Gwyddion: „Menjünk szerintem a halálfejes szigetre, ott van a kaland.”

Egy földalatti járatban tanakodva, derékig érő víz, de még tovább lehetne úszni… Berisztot elfogja a kapzsiság és a kíváncsiság, és vállalkozik rá, hogy lebukik a víz alá.
Gwyddion: „Egyszerűen megoldható, derekára kötünk egy csúszócsomót.”
Beriszto: „Egy … csúszócsomót. Az mi?”
Gwyddion: „Számít az?”

Gwyddion, a dekadens, hedonista szigetlakókhoz: „Mi kereskedők vagyunk! Rúkhtoll-termékeket árusítunk, csiklandozásra például tökéletes.”

„Meg a halálmoly!”

7 Responses to “Két év Fomalhauton”

  1. Ynas Midgard:

    Remek írás, bár a résztvevők számára a nosztalgia még inkább érdekessé teszi – de így külsős szemmel is jó volt olvasni. Gratulálok a kampányhoz!

  2. elGabor:

    Köszönjük!

  3. Mágika:

    Sziasztok!

    Szeretnék érdeklődni, hogy hol játszotok!
    Van esetleg budapesti csapatotok?

    Nagyon jó játékot hoztatok létre, gratulálok hozzá.

    Üdv,
    Mágika

  4. elGabor:

    Mágika: köszönjük! Budapesten játszunk, bár mostanában a kelleténél ritkábban, de szeptemberben talán megint beindul a dolog.

  5. Olika:

    Nagyon jó játékot hoztatok össze . Már kipróbáltam pár rpg-t , de ez sem marad el a “nagyoktól” . És szerencsére a kezdőknek is könnyen érthető .
    Drakulálok nektek .
    Kérdés , tervezitek még esetleg kiegészítők megjelenítését ? Szerintem nem ártana egy két másik világleírás sem . De végülis mindenki alkothat magának saját világot is .
    Na szevasztok , buék meg ilyesmik …

  6. elGabor:

    Olika: Köszönjük! Kiegészítőket tervezünk; több is készülőben van, de sajnos az elmúlt fél évben nagyon elmaradtam velük. Remélem, még tavasz előtt kijön valami. Új világot valószínűleg nem adok ki mostanában, most már majdnem három éve Fomalhauton játszunk. Ha lesz ilyen, nem mostanában lesz.

  7. Olika:

    Köszi a választ , Várom az újabb dolgokat , bár tudom , sok idő és munka új modulok , kiegészítők elkészítése , tesztelése …
    Meg gondolom van “igazi” munkátok is , így nem csak az RPG fejlesztésnek éltek …

    Remélem minél többen kipróbálják ezt a játékot és legalább annyira elterjed mint anno a Mókus (M*) !

    Jó játékot !

Hozzászól

You must be logged in to post a comment.