52 oldal, háttér városi kalandokhoz.

Terméketlen sivatagok közepén áll Khosura, a négy misztérium városa. Khosura egyaránt szent hely Istár, Uthummaosz és Derceto kultusza számára; zarándokok keresik fel kegyhelyeiket a felszínen – és akik az istenek valódi titkait keresik, az Alváros rejtett járataiban, ahol a mendemondák szerint a negyedik misztérium fundamentumai is rejtőznek. A régi hitek mellett új vallások is eljutottak a puszták földjeire; istenek, akiknek követői pénzen vásárolták működésük és a hittérítés jogát. Ezt a szabadosságot a tradicionalista érdekcsoportok szentséggyalázásnak tekintik és a betolakodók kiűzését szorgalmazzák, de az arany mindeddig súlyosabb érvnek bizonyult szavaiknál.
Tovább »

by Gabor Lux
A Picaresque

After searching the cave for more clues and finding nothing, the characters set out along the northern coast to see more of Tridentfish Island. Approaching a village of dismal huts they had spotted previously, they now observed a gang of rag-clad women picking among the flat stones of the beach with long wooden poles. Approaching a smaller group, Burzasp and Vifranavaz greeted them, inquiring about the place and what they knew about the island. It turned out they were pariahs who considered themselves so low-born they were only fit for this life, and were currently foraging for the slinking rootcrawler, their main source of nourishment: one pointed at a reed basket full of disagreeable-looking crablike things with barbed stingers. Of the rest of the island, they only knew they were forbidden to visit it, but mentioned that Pavat, their foreman, could tell more. Tovább »

by Gabor Lux
Trials on Tridentfish Island

Note: Since Mr. Premier is busy preparing to earn his degree in English Studies, I have taken over the duties of writing this campaign journal until his return. — G. L.

Dissatisfied with the fiasco in the Cycloptic Cave, the procession turned back and marched along the rocky paths of Tridentfish Island to the palace of Tulashnar. Dur Lani was waxing morose, and although some party members considered telling him of the other cavern where they discovered the wormlike statues, they decided not to test his tempers. Arriving at the palace at sunset, the assembled company settled down for an evening of feasting and music, the servants building a makeshift throne for their master and Burzasp, but the festivities were forced and the mood downcast. Night fell on the great pyre before the gates, and everyone was lost in private thoughts as the hours advanced and the men drank.
Tovább »

írta: Gyimóthy Kartal Énok

20 oldal, kalandmodul 3–4. szintű kalandozók számára

Yukum romvárosának látogatói többnyire kíváncsi kalandorok, akiket misztikus kincsek hírei vonzanak ide, és kalózok, akik számára a soraikat megritkító eltűnések ellenére nincs is jobb hely törvénytelen alkuik megkötésére. Most viszont az a hír járja, hogy a romok között élő titokzatos, intelligens faj egyre szaporodik… A romos palota sötéten ásító ablakai mögötti termekben, és kanyargó földalatti járatokban egy gonosz elme szövi világhódító terveit.

Szipolyok Yukumban — letöltés (4,2 MB PDF)
Kommentek (LFG.HU)

by Kalman Farago
An excursion

As we were discussing our next move — we intended to leave the City of Vultures behind for a while, at least until the disarray over Khojar Mirza’s death and the slaughter of a patrol settles down –, we spotted a mighty army heading for the city. While the others chose to remain hidden behind the hills, Burzasp and Ambrosius went and, pretending to be travellers of no importance, took a closer look. They learned it was the army of Lord Khair Rabani Daneeshwar, returning to the city after collecting taxes from the nearby town of Avendar. They also received information about two travellers accompanying the army, who were recently rescued from a sandstorm and who were looking to join up with likeminded fellow spirits. These two — Marasura Aamir Nazar and Yar-Shalah by name — were taken back to the others for introductions, and they decided to travel with the rest of us for a while. Yar-Shalah was a nondescript traveller in a ragged, torn burnous, armed with spear, scimitar and composite longbow; the other also seemed to be a drifter, lean and muscular. Both had been waylaid by the robbers of one Razi Yazeb, who had let them go without much harm, but left them to the mercy of the elements.

“And this terrible sandstorm we got trapped in, it tore the bone and skin from the meat… I mean, it tore the bone and the meat from… no, wait.. the skin and the meat…”
Tovább »

by Kalman Farago
Terrorist bastards

The next day, we considered our options. Returning to the astrologer Chandir Lakh for more information was quickly rejected: for a few coins, Burzasp learned from a beggar that many soldiers have entered the astrologer’s house earlier and have never left. It was clear that visiting him was a bad idea in the first place: after meeting with us, he must have informed some local potentate, and now there was an ambush set up for us to walk into. Also, we’ve caught someone eavesdropping on our room: as we were discussing our affairs, Santiago became aware of someone breathing. He ran outside, just to see a figure bolt from the gallery and across the common room. After a brief pursuit, and a bit of a scuffle, the man was apprehended: a bow-legged nomad with long moustaches, his lips red from chewing seaweed. Going for the quickest solution, Muzafar cast a Charm spell, but the captive only laughed in his face, telling him he would never talk. After the fruitless interrogation, we let him go and unsuccessfully tried to shadow him in order to find his employer, but he was slippery and quick, disappearing from view soon.
Tovább »

by Kalman Farago
Return to Barzon

Interlude

A whole year has passed. Even as we were beating back the Yarami fleet, Khonón has launched an attack on their island and decimated their defenses. The population of Yaram was enslaved to the last man, taken to Khonón in chains and sold off to slavers in the coming months.

New Anadyomai has been steadily expanding, trying to stay as self-sufficient as possible. The ancient temple complex of Immah Wel on the neighbouring island is being dismantled and used as building materials. The few monsters in the area have been smoked out, the dragon ambushed and slain by a laser gun-wielding Telos commando group. Some of the Anadyomaians started studying magic under the tutelage of Licar and Tyraxus.

For his part, Gwyddion spent most of the year helping New Anadyomai, often visiting Khonón to read about the history of empires, and discussing matters of politics and philosophy with the Telos.

Near the end of the year, both Licar and Tyraxus have called the party’s attention to an alarming development. Using their teleport spells they’ve visited their homelands, and both have come back with a strange observation: Licar noticed that the people in the Imperial lands were somehow more introspective as usual, while Tyraxus swears that some of the old paintings in the mansion of his family have changed. In fact, he also believes that the constellations of the night sky have shifted slightly, which he interpreted with his astrological training as a puzzling but ultimately good omen.
Tovább »

írta: Füstös Péter

16 oldal, kalandmodul 5–7. szintű kalandozók számára.

Aira erődje már csak nyomaiban emlékeztet egy igazi katonai erősségre. Fogadóknak és kereskedéseknek ad helyet, vendégei mindenre elszánt kincsvadászok, nagyravágyó kalandorok, hősi titulusra áhítozó fegyverforgatók. Szokatlan népszerűségét az alig egynapi gyalogútra fekvő mocsárvidéknek köszönheti, amit a közelmúltban különös állításokkal hoztak összefüggésbe. Papok és látnokok egy hatalmas drágakőről számoltak be; elfeledett varázslók pergamenjei egy elsöprő erejű mágikus tárgyról; míg a könyvtárak történelmi feljegyzéseik egy letűnt civilizáció rejtett ereklyéjéről. Bármi legyen az igazság minden jel arra mutat, hogy egyazon dologra utalnak, amit az erőd melletti mocsár rejt.

Oolar Ideje — letöltés (2,6 MB PDF)
Kommentek (LFG.HU)

írta Lux Gábor

Ezek a karakterek két szerepjátékos találkozó, a Véletlen Találkozások II-III. meséihez készültek. Az első mese, az Ymmu M’Kurza Sírkomplexuma hagyományos megadungeon egy keleties hangulatú város mélyén, míg a Tegel Udvarház egy kísértetjárta ház szürreális, halálos és gyakran komolytalan elemekkel. A legtöbb karakter univerzálisan használható; kis munkával kalandozócsapatok, NJK-k, ellenfelek alkothatók belőlük. A hírhedt “B Dosszié” esetén ez nyilván nem áll, de… de beszéljenek maguk a dokumentumok.

Ymmu M’Kurza Sírkomplexuma – játékos karakterek és varázstárgykártyák (51 KB PDF)
Tegel Udvarház – játékos karakterek, cserekarakterek és átkok (122 KB PDF)
A fájlok DOC formátumban (111 KB ZIP)

írta: Lux Gábor

12 oldal, kalandmodul 6–8. szintű kalandozók számára.

Több évszázad telt el azóta, hogy Ardaxász, a rettegett zsarnok végleg távozott az élők sorából. Amikor hónapok teltek el anélkül, hogy kilépett volna palotája kapuin vagy alvilági szolgákat küldött volna vélt és valós ellenségei elveszejtésére, a város bátrabb gazemberei előbb óvatosan, majd egyre szemtelenebbül sündörögtek bronzzal és kék cseréppel fedett lakhelye körül. A legvakmerőbbek végül leküzdötték a mindenkibe beléivódott félelmet, s az eddig zárt kapukat kitárva nekiláttak a palota kifosztásának. Amit találtak, az csakugyan gazdagságra és hatalomra vallott, de mégis meglepően, sőt, gyanúsan kevés volt. S ami a legkülönösebb, Ardaxász földi testét sem lelték a fényűző termekben vagy a titkos kamrákban. Ez sokakat elbizonytalanított, hiszen holttest nélkül mindig előfordulhat, hogy a meglopott varázsló visszatér hogy elszámoljon a tolvajokkal.

Ardaxász azonban nem tért vissza sem egy, sem tíz év múlva. A város urai fellélegeztek, a tolvajok túladtak a drága portékákon, a házba pedig előbb koldusok vették be magukat, majd amikor leomlott, az utolsó tégláig elhordták. Ma már kevesen tudnák megmondani, igazából hol is állt. Valójában Ardaxász nem távozott el végleg erről a világról. Valahol mélyen a város alatt, egy csapdákkal védett földalatti mauzóleumban ütött tanyát, ahol elméje halála után is szabadon járhatta a létezés síkjait. Rejtekhelyéről eleinte csak tanítványai tudtak, s ők időről időre felkeresték és tanácsokat kértek tőle. Később ezt a titkot továbbadták saját bizalmasaiknak, fóliánsokban és tekercsek soraiban rögzítették: aki a sírjában is éber mágusmester elé járul, s kiállja próbáit, az részesülhet bölcsessége kincseiben. Ezeket a jegyzeteket azonban rendre azok írták, akik vagy visszatértek a fekete mélységekből, vagy soha nem is járták meg őket. A többiek — a többiek hallgatnak.

A Város Alatt — letöltés (690 KB PDF)
Kommentek (LFG.HU)